A Szolgálat és jogelődjei által mért, gyűjtött földtani és geofizikai adatok elérhetők és felhasználhatók a szolgálaton kívüli szakemberek számára is. Legtöbbjük adatbázisba szervezve, metaadatokkal ellátva, kereshető formában áll rendelkezésre. A megkutatottsági adatok külön nyilvántartásban is elérhetők a szolgálat honlapján vagy kérésre elküldve tanulmányozhatók.  A leggyakrabban igényelt adatrendszereket az alábbiakban ismertetjük.

Szeizmikus adatbázis

Az adatbázis Magyarország területén végzett szeizmikus 2D és 3D mérések terepi, illetve feldolgozott adatait tartalmazza kivitelezőtől, a mérés céljától függetlenül. A 2D mérések zömét korábban a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) általános kutatási célból, később az ELGI és piaci szereplők végezték nyersanyag-kutatási, jellemzően szénhidrogén-kutatási szándékkal. A 3D mérések döntően szénhidrogén-kutatási céllal készültek, 2018 végére kb. 21%-os országos fedettséget biztosítva. A szeizmikus anyagok jelentős részben terepi észlelés és feldolgozott, migrált formában is elérhetők.

Objektumok száma:

3D tömb, feldolgozott: 103 db
3D tömb, terepi mérés: 109 db
2D vonal: 6747 db
2D feldolgozott vonal, SEGY formátumban: kb. 4850 db

Magyarország szeizmikus felmértségi térképe
Magyarország szeizmikus felmértségi térképe

Adatformátum: SEGY, SEGD, az adatbázis feltöltöttsége közel 85%-os. Fedettség: országos, hegyvidéki területen ritka. 

Forrás: az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) mérései; a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ), illetve jogelődjei számára benyújtott kötelező adatszolgáltatások; MOL Nyrt. és jogelődjei. Frissítés: évente.

Mélyfúrás-geofizikai adatbázis

Magyarországon az első szelvényezést 1935-ben végezte a Schlumberger társaság, majd lényegében 1950-es évektől beszélhetünk hazai karotázs mérésekről. Későbbiekben a fejlődés mintegy tíz évvel lemaradva követte a világszínvonalat, így nagyjából az 1970-es évek végén kezdődött meg a számítógépes adatfeldolgozás, majd az 1980-as években terjedt el a terepi digitális adatrögzítés. A szénhidrogén-kutatás szempontjából informatív objektumok száma: kb. 7200, ebből 1700 digitális.

Magyarország fúrólyuk-geofizikai felmértségi térképe
Magyarország fúrólyuk-geofizikai felmértségi térképe

Adatformátum: las file.  Fedettség: országos.

Forrás: az ELGI mérései; az egykori Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ), az MBFH, illetve az MBFSZ számára benyújtott kötelező adatszolgáltatások; MOL Nyrt. és jogelődjei. Frissítés: évente.

Gravitációs adatbázis

Az adatbázis a földfelszínen graviméterekkel végzett mérések adatait (gyorsulás, szélességi korrekció, magassági korrekció, Bouguer-lemez korrekció, topografikus – közel- és távolhatás korrekció értékét) tartalmazza.
Az ország teljes területét egyenletesen lefedő, a járható utak mentén végzett áttekintő méréseket az ELGI, a sűrítő mérések nagy részét ipari megrendelésre az ELGI és az ipari szereplők végezték. A mérési adatok 1950 és 2007 közötti időszakból származnak. A mérések elérhető átlagos pontossága 0,1 mGal.
Átlagos felmértség: áttekintő mérések esetében ~2,8 pont/km2, a sűrítő mérések esetében 6 pont/km2. Az adatrendszer alapján, az ország tetszőleges részéről szerkeszthető paramétertérkép.

Magyarország gravitációs felmértségi térképe
Magyarország gravitációs felmértségi térképe

Formátum: ASCII. Feltöltöttség: 99%. Fedettség: országos.

Forrás: ELGI mérései; MBFH, illetve MBFSZ számára benyújtott kötelező adatszolgáltatások. Frissítés gyakorisága: félévente.

Mágneses adatbázis

Az adatbázis a földfelszínen végzett mágneses észlelt és a javított (normáltér korrekción átesett, egységesített) mágneses ΔZ és ΔT adatokat tartalmazza. Az ország teljes területét egyenletesen lefedő ΔZ méréseket az ELGI, a sűrítő jellegű ΔT mérések nagy részét a szénhidrogén-kutatás számára ipari szereplők végezték. A mérési adatok 1949 és 2004 közötti időszakból származnak. Az adatrendszer felbontása 0,1 nT. Átlagos felmértség: ΔZ ~0,8 pont/km2, ΔT 6 pont/km2.

Magyarország mágneses felmértségi térképe
Magyarország mágneses felmértségi térképe

Az adatrendszer alapján az ország tetszőleges részéről szerkeszthető paramétertérkép. A tárolt objektumok száma: ΔZ: 76705 db, ΔT: 137817 db. Frissítés évente.

Tellurikus adatbázis

A tellurikus szondázás (TE) a magnetotellurikus (MT) mérés elődje volt. A TE módszer a földi, úgynevezett tellurikus áramokat vizsgálta (frekvenciatartománybeli mérés) konduktív mérőeszközökkel (elektródákkal). A módszer — az akkori lehetőségekhez mérten — fotóregisztrátumokkal (később mágnesszalagokkal) dolgozott, amik már nem állnak rendelkezésre, így teljes mérési adatbázis (idősor) nincs meg és nem is állítható vissza. 
A módszer használata során, tapasztalati úton megállapították, hogy kétréteges modellt feltételezve (ahol alul a nagy ellenállású medencealjzat van), a fedő vezetőképessége meghatározható, s erre a legalkalmasabb a T=25 s periódusidejű jel. A tellurikus adatbázis ezeket az adatokat tartalmazza.
A tellurikus adatbázis egy „Bázispontok”, egy „Ny-Mo” és egy „K-Mo”-i adattáblából áll. A bázispontok a viszonyítási pontok, amelyeken valós (több geoelektromos módszer mérése alapján) vezetőképesség-meghatározás történt, a másik két táblázat a relatív mérési pontok adatait tartalmazza. Az adatbázisban 16488 db tellurikus mérési pont van. Az adatbázis tartalmazza a mérési pont koordinátáját, a viszonyítási bázispont nevét is, amivel ellenőrizhető a megadott vezetőképesség érték.

Tellurikus mérési pontok
Tellurikus mérési pontok
Magnetotellurikus adatok

Az Országos Magnetotellurikus Adatrendszer az ELGI–MFGI, a MOL és az MTA által mért magnetotellurikus mérési pontokról tartalmaz információt. A jelenleg 5021 db tétel 4068 db magnetotellurikus idősor feldolgozásával nyert magnetotellurikus tenzor elemeit tartalmazza, döntően az általánosan elfogadott EDI standard formátumú (WIGHT 1988) szöveges fájlokban. 2015-től a mérési idősorok is bekerülnek az adatbázisba. A szondázások alapján nagy mélységek anyagi, szerkezeti homogenitása kutatható.

Magyarország magnetotellurikus felmértségi térképe
Magyarország magnetotellurikus felmértségi térképe

A tárolt objektumok száma: 5021 db. Formátum: EDI. Feltöltöttség: 99%. Fedettség: országos. Frissítés: évente.

Légi geofizikai adatbázis

Az adatbázis Magyarország fellelhető légi geofizikai adatait tartalmazza az 1967–2005 közötti időszakból. 1967–69 között az ország kb. 40%-a felmérésre került nagyobbrészt orosz kivitelezésben, uránkutatási céllal, jellemzően 500 m-es szelvénytávolsággal. Ezek a mérések mágneses és radiometriai adatokat eredményeztek, a földi mérésekhez képest nagyságrenddel nagyobb adatsűrűséget biztosítva. 1989 után lokális jelleggel, korszerűbb, digitális rögzítésű, elektromágneses csatornát is tartalmazó mérésekre került sor. Az adatbázis egyrészt mágneses ΔT, illetve radiometriai (kálium [K], ekvivalens urán [eU], ekvivalens tórium [eTh] és összgamma-intenzitás [TC]) paramétereket tartalmaz „orosz mérések” néven (különböző feldolgozottságban), másrészt digitális rögzítésű méréseket, amelyek a fentieken kívül VLF, illetve 2–3 frekvencián végzett elektromágneses (EM) paramétereket is tartalmaznak. Az utóbbi adatok sűrűsége további egy nagyságrenddel nagyobb. Ezen adatok csak egyes részterületekre készültek (az ábrán barna színnel jelölve).

Magyarország 1989 utáni, digitális, komplex légi geofizikai-mérés nyomvonaltérképe
Magyarország 1989 utáni, digitális, komplex légi geofizikai-mérés nyomvonaltérképe

A tárolt objektumok száma: 657662 mágneses ΔT rácspont. Feltöltöttség: 75%. Fedettség: régió szintű. Magyarország területének közel  40%-áról áll rendelkezésre 1965–69-ben mért légi radiometriai és légi mágneses adat. Lokális jelleggel nagyobb felbontású állományok is léteznek. 

Forrás: ELGI és a MÉV (egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat, ma: Mecsekérc Zrt.) mérései; MBFH, illetve MBFSZ számára benyújtott kötelező adatszolgáltatások.